„Minek köszönhető a csótányok kiváló alkalmazkodóképessége?”

A kérdést minden részletre kiterjedően nehéz, sőt szinte lehetetlen megválaszolni. Kezdjük azzal, hogy nem csak a csótányok, hanem általában az ízeltlábúak – különösen a rovarok – igen kitűnően alkalmazkodnak egészen szélsőséges környezetekhez is. A csótányok talán azért kerülnek jobban a figyelem előterébe, mert a városlakó ember már régóta próbál megszabadulni tőlük, mindez ideig kevés sikerrel. A csótányok szívósságát az a közszájon forgó mondás is alátámasztani látszik, miszerint egy esetleges nukleáris világégést csak a csótányok élnének túl.
A csótányok nagy időelőnyben vannak velünk szemben. E rovarok mintegy 350 millió éve, még a karbon időszakban kezdték meg evolúciós fejlődésüket. E hosszú idő alatt szinte tökélyre fejlesztették a túlélési technikájukat. Ma mintegy 3500 fajuk létezik, de közülük csak néhány közismert kártevő. Ilyen például hazánkban a szinte mindenki által látott (és utált) közönséges vagy konyhai csótány (Blatta orientalis), a német csótány (Blattella germanica) és a nálunk ritkább amerikai csótány (Periplaneta americana).
A fürdőszobában és a konyhában is fölbukkanó német csótány egyetlen nősténye évente elméletileg 35000 utódot is világra hozhat. Ez a termékenység óriási evolúciós előny. Minél több utódot hoz világra, annál nagyobb az esély, hogy lesz közöttük olyan, amely ellenáll a környezeti veszélyeknek, így például azoknak a mérgeknek, amellyel megpróbálunk megszabadulni e kellemetlen lakótárstól. A csótány rendkívül igénytelen. Noha meleg vidékekről származik, meglehetősen jól alkalmazkodott a hűvösebb éghajlathoz is. Természetesen itt is igyekszik jó meleg, nyirkos, zárt helyen átvészelni a telet. Ideális élőhelyet talált a sokemeletes lakótelepi házakban, hasonlóan az ágyi poloskához.
Mindenevő. A morzsáktól a fogkrémig, a ragasztótól a hajszálig mindent elfogyaszt, de sokáig bírja a koplalást sőt egyes csótányirtó szereket is tolerál a szervezete.
Lapos testével a legkisebb résekben el tud bújni. Éjszakai, fénykerülő életmódjával elkerüli a legtöbb természetes ellenségét. Ráadásul – méretéhez képest – igen gyors, sebessége eléri a 0,8 métert másodpercenként. Mozgásirányát is gyakran változtatja, ami szintén megnehezíti az elfogását. Az is tény, hogy sokkal ellenállóbb a radioaktív sugárzásnak, mint az ember, de ezzel nem áll egyedül a rovarok között. Az ecetmuslicának például meg sem kottyan a csótányt már rég elpusztító, halálos sugárzás.
(forrás: National Geographic - Pesthy Gábor)
További kérdések a csótányirtásról